A tudós kertmesterek c. műből 1703-ból

„Mihaszna dolog volna a fák természetét oly sok gonddal és munkával tanulmányoznunk és egészséges felnevelésükhöz tanáccsal szolgálnunk, ha nem ezzel a figyelmeztetéssel zárnám művemet, amely az összes között a legelőkelőbb és a legfontosabb, ha nem ezzel az igazsággal fejezném be művemet: lehetetlen jó növényt vagy megfelelő fát nevelnünk anélkül, hogy ne szeretnénk őket. Nemcsak a talajon, a trágya sokféleségén, a termőhely kedvező sajátságain múlik, hogyan fejlődnek, hanem mesterük szeretetén és vonzódásán is, aki széppé és életerőssé teszi őket.”